Testünk természetes állapotban megteremti a maga sav-bázis egyensúlyát, vagyis kis ingadozásokkal a 7,3-7,4 közötti pH-tartomány mérhető a vérben. Ha csak egy kicsivel túllendülnénk ezeken az értékeken, meghalnánk, tehát feltétlenül szükséges, hogy semleges, illetve enyhén bázikus kémhatású tartományban maradjunk!
 

MI IS MEGMÉRHETJÜK? EGYSZERŰEN!

A vizeletből mért pH-érték a nap során ingadozásokat, mutat. A reggeli vizelet az éjszaka történő savtalanításnak köszönhetően a legsavasabb, ezért ez jelenti az alapot. Délután öt óra környékén a bázisok aránya szokott a legmagasabb lenni. A speciális orvosi műszerboltokban, patikákban beszerezhető indikátorpapír segítségével naponta többször is ismételhető a mérés.

Fontos tudni, hogy a szövetek ideális pH-értéke - amelyre a vizeletből következtethetünk; 7,4 - 7,5 közt van, ma azonban az átlagosnak mondható érték 5,5. Sokan ezt nevezik normálértéknek, holott ez az elsavasodással foglalkozó szakemberek szerint csak annyit jelent, hogy az emberiség nagy részénél általános az acidózis, az elsalakosodás, majd az elsavasodás.

MINDEZ ELHíZÁSHOZ IS VEZETHET!

Az elsavasodott szövetekben romlanak a vér áramlási jellemzői. A savak hosszú távon roncsolják a kötőszövet kollagénrostjait is, ami a bőr idő előtti öregedését eredményezi. A salakanyagoktól megduzzadt kollagénrostok miatt fájdalmat okozhat a mozgás is, a hosszan tartó elsavasodás pedig krónikus fájdalmakhoz, gyulladásokhoz vezet.

A gyomorégés például a gyomor valóságos kiáltása a bázisokért, de mi ilyenkor a különböző savmegkötőkkel mindössze a savtermelést igyekszünk meggátolni. A gyomor-, nyelőcső- és nyombélfekély, illetve gyulladás az emésztőrendszer jelzése arról, hogy túl sok savval kell megküzdenie a szervezetnek.
Sokan számtalan betegség forrását látják az elsavasodásban, így például a bőrpanaszokat, a csontritkulást, a fogszuvasodást, a hajhullást, a reumát vagy az elhízást is a túlzott savbevitelnek tulajdonítják.

A LEGGYAKORIBB HIBÁK

Közismert tény, hogy az étkezés milyen erőteljesen meghatározza egészségünket. Tudjuk, hogy nem kellene zsíros, mesterséges adalékanyagoktól színes, ízes táplálékokat magunkhoz vennünk, de kevésbé közismert, mennyire elsavasítjuk szervezetünket helytelen szokásainkkal.

Természetesnek tekintjük, hogy rohanva rágunk, és szinte egészben nyeljük le az ételt. Holott az alapos rágással kitűnően előkészíthetjük a táplálékot az emésztésre. Legalább addig kellene rágnunk egy falatot, amíg pépessé vagy inkább folyékonnyá nem válik. Így elérhetjük azt is, hogy sokkal kevesebb ételtől jóllakjunk.

Általában túl sok cukrot, fehérjét, telített zsírsavat, tartósított élelmiszert, alkoholt és nikotint fogyasztunk.

A szennyezett levegő mellett természetesnek vesszük, hogy elektroszmogban élünk, és orvosságokkal tömjük magunkat.

Rohanó élettempónk mellett nem jut időnk sem a lazításra, sem a mozgásra, a relaxációról nem is beszélve.

A stressz, a feldolgozatlan terhek, a harag, az agresszió, az elfojtott érzelmek mind negatívan hatnak a sav-bázis egyensúlyunkra is.

Fontos a savak semlegesítése bőséges bázisbevitel útján, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel. Ehhez hozzájárul a bázikus táplálkozás és a különféle táplálék kiegészítők, amelyek a sav-bázis egyensúlyt hivatottak megteremteni.

A helyes és tudatos táplálkozás mellett a méregdrága táplálék kiegészítő - általános egészségi állapotú -  embernél szükségtelen!

Ehhez nyújtunk egy kis segítséget a következőkben.